Egy különleges könyv

2013 június 23. | Szerző: mariannbence80@citromail.hu |

 Elolvastam egy kritikát, ami annyira megtetszett, hogy azonnal a kezemben/polcomon/táskámban szeretném tudni ezt a könyvet:

Centauri: Kék angyal (novellák)

Ki az író? Nem tudni, ugyanis e remek novellák szerzője a titokzatos névtelenség homályába burkolódzik, de ettől csak még izgalmasabb lesz a kötet, mert mint szagot kapott nyomozók, kereshetjük az infót. Annyit tudhatunk, hogy elmúlt már 33 éves, írásai alapján valószínűsíthetően férfi, határozottan van franciás irányultsága, és honlapján egy izmos, szalmakalapos pasas üldögél, háttal.

Mi ez a könyv? A kis könyv 15 iszonyú erős novellát fog egybe; ez már a szerző második kötete, de igazán ez ütött: anonim írójukra pedig az”év felfedezettje’ címet aggatta a sajtó. Mi nem ezért ajánljuk, hanem azért, mert ritka, hogy egy novelláskötet mindegyik szövegéről azt érezzük, hogy ütött. Mi pedig így jártunk. A mondatok súlyosak és szépek, a gondolatok ágas-bogasak.
Miről szól? Egészen különböző élethelyzetek és szereplők sorjáznak egymás mellett: van nekünk beteg szerzetesünk, írói válságba került Flaubert-ünk és sodródó jégtömbön fókával cimboráló brókerünk.
Hol olvassuk? Bátran vihetjük úszómedence mellé, vízpartra, strandra; még jót is tesz, ha a novellák között tartunk egy szusszanásnyi szünetet. A pancsolás vagy a lángos alatt legalább leülepszik a – nem győzzük hangsúlyozni, mennyire – erős szöveg. És van benne szex is.; még jót is tesz, ha a novellák között tartunk egy szusszanásnyi szünetet. A pancsolás vagy a lángos alatt legalább leülepszik a – nem győzzük hangsúlyozni, mennyire – erős szöveg. És van benne szex is.

Jól látom? “Bátran vihetjük úszómedence mellé, vízpartra, strandra” és én bátran viszem is. Ha nem mos el a jégeső 🙂